Amit a végelszámolásról érdemes tudni
Written by: Tímea Kocsis
3 nov, 2023
Accounting

Egy cég életében előfordulhat, hogy akár belső indíttatásból, akár külső okokból kifolyólag, de a társaság megszüntetése mellett döntenek a tulajdonosok. Ha a cég jogutód nélkül történő megszüntetésére esik a választás és a cég nem fizetésképtelen, végelszámolásnak van helye. A végelszámolás célja, hogy a társaság vagyona a tulajdonosok között kerüljön felosztásra azt követően, hogy a cég összes kötelezettségét teljesítette, tartozásait kiegyenlítette.

A cégek cégnyilvántartásba való bejegyzéssel jönnek létre és cégnyilvántartásból való törléssel szűnnek meg. A cég a gazdasági tevékenység beszüntetését követően megszűnni a megfelelő vagyonrendezési eljárás sikeres lefolytatásával tud.

A végelszámolás lefolytatásának és a végelszámolással kapcsolatos változások bejegyzésének részletes menetét a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (Ctv.) rögzíti. A Ctv. a végelszámolásra vonatkozó általános rendelkezések mellett szabályozza az egyszerűsített végelszámolást. Az egyszerűsített végelszámolással azok a cégek jogosultak megszűnni, amelyeknek nincsen könyvvizsgálati kötelezettségük a számviteli törvény értelmében, tovább rendeztek minden követelést, kötelezettséget, azaz nem tartoznak senkinek (még a tulajdonossal szemben sincs követelések, kötelezettségük).

Ki jogosult a végelszámolás elhatározására?

Végelszámolásra a cég legfőbb szervének elhatározása alapján kerülhet sor. A cég legfőbb szerve határozatot hoz a cég jogutód nélküli megszűnéséről, illetve a végelszámolás elrendeléséről. A határozat rögzíti a végelszámolás kezdő időpontját és kijelöli a végelszámolót, illetve rendelkezik a cég vagyoni részesedésével működő jogalanyok, valamint a részvételével működő alapítvány vagy egyesület sorsáról is.

Mi a jelentősége a kezdő időpontnak?

Az egyszerűsített végelszámolást a kezdő időponttól számított 150 napon belül be kell fejezni.

A végelszámolás kezdő időpontjában a vezető tisztségviselő megbízatása megszűnik, jogköreit a végelszámoló gyakorolja.

A végelszámolás megindításáról a munkavállalókat, valamint a munka törvénykönyvében meghatározott szakszervezeteket, az üzemi tanácsot (üzemi megbízottat) haladéktalanul tájékoztatni kell, amely kötelezettség teljesítéséért a korábbi ügyvezető felel.

Mikor nem lehet végelszámolást elhatározni?

A végelszámolás nem határozható el:

– a cég ellen már folyik bármilyen eljárás (felszámolás, csődeljárás),

–  folyamatban lévő bírósági ügye van.

Ki lehet végelszámoló?

A legfőbb szervnek végelszámolót kell választania. A cég legfőbb szerve bárkit megválaszthat végelszámolónak, de a kijelölt személynek meg kell felelnie a vezető tisztégviselővel szemben támasztott követelményeknek, és el kell fogadnia a megbízást. Akár a korábbi ügyvezető is megbízható a végelszámolói feladatok ellátásával, az egyszerűsített végelszámolás esetén ez a bevált gyakorlat.

Hogyan osztható fel a céges vagyon?

Főszabály, hogy a cég vagyona a tagokat a teljesített vagyoni hozzájárulásuk arányában illeti meg. A főszabályra figyelemmel a legfőbb szerv a vagyonfelosztás tárgyában határozatot hoz, amelyben dönthet a jogok engedményezéséről és a kötelezettségek átruházásáról, illetve a cég tartozásának más által történő átvállalásáról is

Milyen szerepe van a könyvelőnek?

Az egyszerűsített végelszámolás számviteli feladatait a cég könyvelője is ellátja, amennyiben van ilyen irányú tapasztalata. A végelszámolás egy speciális terület a számvitelben, igen kevés könyvelőnek van ilyen jellegű tapasztalata, így többségük nem vállalja a végelszámolások lebonyolítását.

Ezért fontos, hogy a cég életciklusának lezárását is szakértőre bízza. A ProacTeam 10 éves egyszerűsített végelszámolásokban szerzett tapasztalattal rendelkezik, amennyiben a szabályos és ütemterv szerinti lezárás híve, keressen minket, állunk rendelkezésére.

Further Articles

2022-es adóváltozások Magyarországon

2022-es adóváltozások Magyarországon

2022. január 1-től meglehetősen sok adót érintő változás van, ami a munkavállalókra és munkáltatókra vonatkozik. A minimálbér és garantált bérminimum összege emelkedik 2022. január 1-től. A minimálbér bruttó 200.000 forint, a garantált bérminimum bruttó 260.000...

Termékértékesítés adózása – ÁFA

Termékértékesítés adózása – ÁFA

Az ÁFA törvényben különböző szabályok vonatkoznak a szolgáltatások nyújtására és külön a termékértékesítésre. Ha Magyarországon végez üzleti tevékenységet, ezzel érdemes tisztában lenni. Mi az a termékértékesítés? A termékértékesítés az, amikor egy megfogható...

A személyi jövedelemadó Magyarországon

A személyi jövedelemadó Magyarországon

Mikor kell személyi jövedelemadó bevallást készítenem? Amennyiben belföldi illetőségű magánszemély vagy, és rendelkezel jövedelemmel, minden évben a tárgyévet követően minden megszerzett jövedelemről adóbevallást kell készíteni. A határidő: a következő év május 20....

2021-es adóváltozások Magyarországon

2021-es adóváltozások Magyarországon

A korábbi évekhez képest meglepő módon 2021. január 1-től kevés adót érintő változás van, ami a munkavállalókra vonatkozik. 2021. január hónapra a minimálbér bruttó 161.000 forint, a garantált bérminimum bruttó 210.600 forint volt. 2021. február 1-től 4%-os emelésről...

A belföldi ÁFA levonás szabályai

A belföldi ÁFA levonás szabályai

Az adólevonási jog korlátozását az ÁFA törvény 124.§-ban találjuk, mely taxative megmondja, hogy mely gazdasági események esetén nem vonható le egyáltalán, vagy csak részben az ÁFA. Amit ebben a felsorolásban nem találunk, arra érvényesíthetjük az adólevonási jogunk....

Osztalékelőleg fizetés szabályai

Osztalékelőleg fizetés szabályai

Jól működő és jövedelmező a vállalkozása? Szeretne már évközben is osztalékhoz jutni, nem csak az évet követően jövőre? Ha igen, van rá megoldás. Év közben is van lehetőség osztalékelőleg kifizetésre. A számviteli törvény kimondja, hogy a társaság tulajdonosai az...