Elhatárolt veszteség keletkezése és felhasználása
Írta: Tímea Kocsis
2 szept, 2020
Adótanácsadás · Könyvelés

Mit nevezünk elhatárolt veszteségnek?

A korábbi évek során keletkezett veszteséget nevezzük elhatárolt veszteségnek. Fontos megjegyezni, hogy az adózás előtti eredmény és az elhatárolt veszteség általában nem egyenlő egymással.

Hogyan keletkezik az elhatárolt veszteség?

A számviteli törvény szerinti adózás előtti eredményt a társasági adóról szóló törvény (1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról) értelmében még módosítani kell különböző növelő és csökkentő tételekkel. Amennyiben az így keletkezett adóalap negatív, úgy ezt az összeget lehet a következő években felhasználni a társasági adóalap meghatározásakor.

Hogyan lehet felhasználni a korábbi években keletkezett elhatárolt veszteséget?

Először is, fontos tudni, hogy az előző években keletkezett veszteséget a keletkezésüket követő 5 adóévben lehet felhasználni, keletkezésük sorrendjében. Ehhez a vállalkozásnak analitikus nyilvántartást érdemes vezetnie, amiben látszik, hogy az előző években mekkora veszteség keletkezett és abból az évek során mekkora összeg lett felhasználva.

Az időbeli korlát mellett összegbeli korlát is alkalmazandó a veszteségelhatárolás felhasználása során, amely a korrigált adóalap 50%-ban határozható meg. Ezt egy példán keresztül szemléltetve mutatjuk be:

  • Tárgyévi adózás előtti eredmény: + 23,450 eFt
  • Adóalap növelő tételek: 5,800 eFt
  • Adóalap csökkentő tételek: 5,250 eFt
  • Korrigált adóalap: +24,000 eFt
  • Előző évek elhatárolt vesztesége (még felhasználható): 19,000 eFt
  • Maximálisan felhasználható elhatárolt veszteség: 24,000*50%= 12,000 eFt
  • Adóalap maximálisan felhasználható elhatárolt veszteség után: 24,000-12,000= 12,000 eFt 
  • Fizetendő társasági adó: 12,000*9%= 1,080 eFt 

A vállalkozás által analitikusan vezetett nyilvántartásba így fel kell vinni, hogy a tárgyévben 12,000 eFt felhasználásra került az előző évek elhatárolt veszteségéből és ezáltal még 7,000 eFt használható fel a következő években (ha az 5 éves időkorlát még nem járt le). 

Amennyiben a vállalkozás nem élne a veszteségelhatárolás felhasználásával, úgy a fizetendő adó összege a következőképp alakult volna a tárgyévben:

  • Korrigált adóalap: +24,000 eFt
  • Fizetendő társasági adó: 24,000*9%= 2,160 eFt

A vállalkozás természetesen dönthet arról, hogy tárgyévben nem használja fel a korábbi években keletkezett veszteséget, viszont arra érdemes figyelni, hogy nehogy elvesszen az elhatárolt veszteség, azaz az 5 éves időkorlátból ki ne fusson.

További bejegyzések

Termékértékesítés adózása – ÁFA

Termékértékesítés adózása – ÁFA

Az ÁFA törvényben különböző szabályok vonatkoznak a szolgáltatások nyújtására és külön a termékértékesítésre. Ha Magyarországon végez üzleti tevékenységet, ezzel érdemes tisztában lenni. Mi az a termékértékesítés? A termékértékesítés az, amikor egy megfogható...

A személyi jövedelemadó Magyarországon

A személyi jövedelemadó Magyarországon

Mikor kell személyi jövedelemadó bevallást készítenem? Amennyiben belföldi illetőségű magánszemély vagy, és rendelkezel jövedelemmel, minden évben a tárgyévet követően minden megszerzett jövedelemről adóbevallást kell készíteni. A határidő: a következő év május 20....

2021-es adóváltozások Magyarországon

2021-es adóváltozások Magyarországon

A korábbi évekhez képest meglepő módon 2021. január 1-től kevés adót érintő változás van, ami a munkavállalókra vonatkozik. 2021. január hónapra a minimálbér bruttó 161.000 forint, a garantált bérminimum bruttó 210.600 forint volt. 2021. február 1-től 4%-os emelésről...

A belföldi ÁFA levonás szabályai

A belföldi ÁFA levonás szabályai

Az adólevonási jog korlátozását az ÁFA törvény 124.§-ban találjuk, mely taxative megmondja, hogy mely gazdasági események esetén nem vonható le egyáltalán, vagy csak részben az ÁFA. Amit ebben a felsorolásban nem találunk, arra érvényesíthetjük az adólevonási jogunk....

Osztalékelőleg fizetés szabályai

Osztalékelőleg fizetés szabályai

Jól működő és jövedelmező a vállalkozása? Szeretne már évközben is osztalékhoz jutni, nem csak az évet követően jövőre? Ha igen, van rá megoldás. Év közben is van lehetőség osztalékelőleg kifizetésre. A számviteli törvény kimondja, hogy a társaság tulajdonosai az...