Osztalékelőleg fizetés szabályai
Írta: Gábor Molnár
2 szept, 2020
Adótanácsadás · Könyvelés

Jól működő és jövedelmező a vállalkozása? Szeretne már évközben is osztalékhoz jutni, nem csak az évet követően jövőre?

Ha igen, van rá megoldás. Év közben is van lehetőség osztalékelőleg kifizetésre.

A számviteli törvény kimondja, hogy a társaság tulajdonosai az osztalékról egy évben egyszer döntenek, amikor az éves számviteli beszámoló elfogadása is történik.

Azonban a való életben előfordul az, hogy évközben is vennének ki a tulajdonosok osztalékot, melyre a Ptk. ad lehetőséget méghozzá osztalékelőleg formájában.

A Ptk. szerint osztalékelőlegről a tulajdonosok az évközi számviteli beszámoló (közbenső mérleg és eredménykimutatás) birtokában dönthetnek. Tehát ez praktikusan azt jelenti, hogy a könyvelő előbb készít egy közbenső beszámolót, mely szerint ha van elég fedezet (osztalékfizetési korlátot kell számolni) akkor a tagok osztalékelőleg kifizetéséről dönthetnek. A közbenső mérleg 6 hónapnál régebbi nem lehet, továbbá nagyon fontos figyelni rá, hogy ha ugyan van is osztalékfedezet, osztalékelőleg ténylegesen csak akkor fizethető ki, ha ez nem veszélyezteti a cég fizetőképességét. 

Ez a tulajdonosok döntése és felelőssége, és a Ptk-ban nincs arra vonatkozóan semmilyen megkötés, hogy ez évközben hány alkalommal történhet meg. Ezt számviteles szemmel elég nehéz elfogadni, sőt bejön ilyenkor a könyvelők NAV ellenőrzésekkor szerzett tapasztalatai. Leginkább azon félelmük, hogy a NAV egy esetleges ellenőrzéskor a nagy gyakoriságú osztalékelőleg kivétet munkabérré minősítheti a rendszerességre való tekintettel. Ezért mi az ügyfeleinknek egy köztes utat szoktunk javasolni.

A gyakorlatban a fentiek azt jelentik, hogy a könyvelő elkészíti a közbenső mérleget egy adott fordulónapra, kiszámolja az osztalékfizetési korlátot és közli a tulajdonosokkal az eredményt. Amennyiben van fedezet az osztalékelőlegre, akkor a tulajdonosok összehívnak egy taggyűlést, melyben elemzik a közbenső beszámolót, elfogadják és döntenek az osztalékelőleg fizetésről. A taggyűlés döntéseit írásba foglalják, ez a taggyűlési jegyzőkönyv, melyet aláírásukkal látnak el, és ez lesz az alapbizonylata az osztalékelőleg fizetésnek. 

Ezután az aláírt jegyzőkönyv egy példányát egy példány aláírt közbenső beszámolóval együtt megküldik a könyvelőnek, aki kiszámolja az osztalékelőlegre vonatkozó adókat. 

Az adókat a társaság köteles levonni a magánszemély tulajdonos bruttó osztalékából és kifizetésre csak a nettó összeg (azaz az adókkal csökkentett összeg) kerülhet.

Az adókkal csökkentett összeget a könyvelő közli a tulajdonosokkal, akik kiutalják a mint nettó osztalékelőleget.

A fenti ügymenet időrendi sorrendben van, tehát a közbenső mérleg elkészítése meg kell előzze az osztalékelőleg kifizetésről való döntést, továbbá ez meg kell előzze a kifizetést.

Személyi jövedelem adó és szociális hozzájárulási adó csak akkor terheli az osztalékot és osztalékelőleget, amennyiben magánszemély a tulajdonos. 

Vállalkozás részére a bruttó összegű osztalék fizethető ki.

Mielőtt osztalékelőleget fizetne ki vállalkozásából a tulajdonosoknak, javasoljuk vegye fel a kapcsolatot a könyvelőjével és egyeztessen vele az adó helyes kiszámítása miatt.

További bejegyzések

Amit a végelszámolásról érdemes tudni

Amit a végelszámolásról érdemes tudni

Egy cég életében előfordulhat, hogy akár belső indíttatásból, akár külső okokból kifolyólag, de a társaság megszüntetése mellett döntenek a tulajdonosok. Ha a cég jogutód nélkül történő megszüntetésére esik a választás és a cég nem fizetésképtelen, végelszámolásnak...

2022-es adóváltozások Magyarországon

2022-es adóváltozások Magyarországon

2022. január 1-től meglehetősen sok adót érintő változás van, ami a munkavállalókra és munkáltatókra vonatkozik. A minimálbér és garantált bérminimum összege emelkedik 2022. január 1-től. A minimálbér bruttó 200.000 forint, a garantált bérminimum bruttó 260.000...

Termékértékesítés adózása – ÁFA

Termékértékesítés adózása – ÁFA

Az ÁFA törvényben különböző szabályok vonatkoznak a szolgáltatások nyújtására és külön a termékértékesítésre. Ha Magyarországon végez üzleti tevékenységet, ezzel érdemes tisztában lenni. Mi az a termékértékesítés? A termékértékesítés az, amikor egy megfogható...

A személyi jövedelemadó Magyarországon

A személyi jövedelemadó Magyarországon

Mikor kell személyi jövedelemadó bevallást készítenem? Amennyiben belföldi illetőségű magánszemély vagy, és rendelkezel jövedelemmel, minden évben a tárgyévet követően minden megszerzett jövedelemről adóbevallást kell készíteni. A határidő: a következő év május 20....

2021-es adóváltozások Magyarországon

2021-es adóváltozások Magyarországon

A korábbi évekhez képest meglepő módon 2021. január 1-től kevés adót érintő változás van, ami a munkavállalókra vonatkozik. 2021. január hónapra a minimálbér bruttó 161.000 forint, a garantált bérminimum bruttó 210.600 forint volt. 2021. február 1-től 4%-os emelésről...

A belföldi ÁFA levonás szabályai

A belföldi ÁFA levonás szabályai

Az adólevonási jog korlátozását az ÁFA törvény 124.§-ban találjuk, mely taxative megmondja, hogy mely gazdasági események esetén nem vonható le egyáltalán, vagy csak részben az ÁFA. Amit ebben a felsorolásban nem találunk, arra érvényesíthetjük az adólevonási jogunk....